en
Klasszikusok a Zeneakadémiáról
Farkas Gábor zongoraestje Thomán István Beethoven–estje (1919) alapján. „…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában. Az ilyen vállalkozásokat gyakran veszélyezteti az esztétika két követelményének, az egységnek és változatosságnak megvalósítása. Míg az egység önként adódik az által, hogy egy szerző gondolatait és érzéseit halljuk egész este, nagy művészeti feladat ebbe az egységbe változatosságot vinni. Beethoven gazdag fantáziája ebben is segítségünkre siet, csak azután akadjon művész, aki megtalálja a sokféleség kulcsát és előadásával sosem idéz fel monotóniát. Thomán ezekhez a művészekhez tartozik…” Sereghy Elemérnek a Nemzeti Újság 1919. november 4-i számában megjelent sorai Farkas Gáborra – aki szinte teljes egészében felidézi a kritika megjelenése előtt két nappal elhangzott Beethoven-est műsorát – ugyanúgy alkalmazhatók. Hiszen Farkasnak, akárcsak elődjének, Thománnak, „…intuíciója nemcsak külsőségeiben adja vissza Beethovent, de fel tudja tárni a metafizikai szépségek legbenső, legvégső lényegét is.”.
More informationAbout show
Farkas Gábor zongoraestje Thomán István Beethoven–estje (1919) alapján. „…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában. Az ilyen vállalkozásokat gyakran veszélyezteti az esztétika két követelményének, az egységnek és változatosságnak megvalósítása. Míg az egység önként adódik az által, hogy egy szerző gondolatait és érzéseit halljuk egész este, nagy művészeti feladat ebbe az egységbe változatosságot vinni. Beethoven gazdag fantáziája ebben is segítségünkre siet, csak azután akadjon művész, aki megtalálja a sokféleség kulcsát és előadásával sosem idéz fel monotóniát. Thomán ezekhez a művészekhez tartozik…” Sereghy Elemérnek a Nemzeti Újság 1919. november 4-i számában megjelent sorai Farkas Gáborra – aki szinte teljes egészében felidézi a kritika megjelenése előtt két nappal elhangzott Beethoven-est műsorát – ugyanúgy alkalmazhatók. Hiszen Farkasnak, akárcsak elődjének, Thománnak, „…intuíciója nemcsak külsőségeiben adja vissza Beethovent, de fel tudja tárni a metafizikai szépségek legbenső, legvégső lényegét is.”.